Az elfordulási arány mérése két különböző módszerrel végezhető el;
a. Bridge módszer
b. A tekercsek feszültségviszonyainak mérésével
A fordulatszám mérése azon alapul, hogy az egyik tekercsre híd (berendezés) segítségével fázisfeszültséget kapcsolunk, és megmérjük a hídon indukált feszültség arányát. A mérések minden fázisban és minden leágazási pozícióban megismétlődnek egymás után. A mérés során csak az azonos mágneses fluxusú tekercspárok közötti fordulatszám mérhető, ami azt jelenti,
A vektordiagramban párhuzamos vektorokkal rendelkező tekercspárok közötti fordulatszám mérhető.
Elméleti fordulatszám=HV tekercsfeszültség / LV tekercsfeszültség A transzformátor elméleti üresjárati fordulatszámát a berendezésen egy állítható transzformátor állítja be, addig változtatja, amíg a %-os hibajelzőn egyensúlyba nem jön. Ezen a hibán leolvasott érték
mutató a transzformátor eltéréseit mutatja a valós fordulatszámtól %-ban.
A mérendő tekercspárokon a feszültségek egyidejűleg mérhetők és az arány meghatározható, vagy a feszültségviszony mérési módszerében erre a célra gyártott digitális műszerek használhatók. Ilyen műszerek használatával a fordulatszám mérése mellett a csatlakozási csoport meghatározása is (háromfázisú mérőműszerrel) és mérés
a mérés közbeni áramok is lehetségesek. A vektorpár feszültségek összehasonlításának módszere lehetővé teszi a vektorok közötti szög (fáziscsúszás) egyidejű mérését is. Az elfordulási arányok üresjárati eltérése legyen kisebb vagy egyenlő, mint % 0,5 .